A pázsitfûfélék (Poaceae) az egyszikûek (Liliopsida) osztályának pázsitfüvek vagy pázsitfûvirágúak (Poales) rendjébe tartozó, rendkívül változatos családja. A magyar nyelvû szakirodalomban gyakran elõfordul a perjefélék és az édesfüvek elnevezés is. Az APG osztályozása szerint 668 nemzetség 10 035 faja tartozik ide, a pázsitfûvirágúak rendjének közel 55%-a. A pázsitfûfélék ökológiai szempontból is sikeresek, a füvekkel benõtt élõhelyek kiterjedése és jelentõsége az erdõkéhez hasonló. Az olyan növénytársulásokban, mint a sztyepp, a szavanna, a préri vagy a pampa a növényállomány legnagyobb része pázsitfû; fogyasztásuk teljes táplálékláncokat tart fenn.

A füvek más növényi táplálékoknál nehezebben rághatók és emészthetõk, de a fogyasztásukhoz alkalmazkodott növényevõk fogazata, valamint a kérõdzés lehetõvé teszi a rájuk szakosodott, nagy testû növényevõk tömeges elszaporodását – egyúttal legelõ növényevõket fogyasztó ragadozók életben maradását is. Ugyancsak a pázsitfûfélék családjába tartoznak azok a gabonafélék (például a búza, árpa vagy a rizs), amelyek a neolit forradalomban lehetõvé tették, hogy õseink a növénytermesztõ, letelepült életmódra térjenek át; máig ezek a gabonafélék a legfontosabb táplálékaink. Többnyire egyévesek, de számos évelõ faj is akad.

A füves élõhelyeken jóval kevesebb fajt találunk, mint a fák uralta erdei életközösségekben, de nagyobb az egyes fajok egyedszáma.