Talajképzõdés

A talajképzõdés elsõ lépése az alapkõzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kõzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kõzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképzõdés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemzõ speciális szervesanyag-forma, a humusz.

A talaj termékenysége

A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezõje a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minõsége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.

A talajban végbemenõ természetes folyamatok

A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképzõdés és a nitrogénkötés.

Talajtípusok
Az alapkõzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.

Osztályozási szempontok
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözõképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentõsen különbözõ nagyobb csoporton belül több kisebb csoportot különítenek el.

Az osztályozás szempontjai:

* talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenõ mérete szerint)
* szervesanyag-tartalom és termékenység
* alapkõzet, a kialakulás földrajzi helye
* a talajképzõdés módja, a talajok kora stb. szerint.

Magyarország jelentõsebb talajtípusai

* Csernozjom talajok
* Barna erdõtalajok
* Réti talajok
* Homoktalajok (váztalajok)
* Szikes talajok
* Váztalajok
* Sötét színû litomorf (kõzethatású) erdõtalajok
* Láptalajok
* Öntés- és lejtõhordalék- talajok